Kültéri sport építmények berendezésének biztosításának elvei

1. Elektromos berendezések
Az elektromos áram biztosítását az elektromos áram biztositója határozza meg. Azt hogy mennyire legyen elektromos áram, azt a sport complexum vagy a stadion tulajdonosa határozza meg az áram biztosítóval együtt. Nagy fontosságot fordítanak a tűzoltó szivattyúk ellátására (amikor szükség van) és a biztonsági megvilágításra (tűzvédelni kiürítés).
A játszófelület belső világításat minimálisra csökkentik tűzveszély esetén, hogy a játékosok és a személyzetek kiürítését elősegítsék.

Minden stadion amelynek éjszakai kivilágítása van, 6 egyedülálló tartalék forrás van felszerelve. Ezekből a forrásokból lesznek ellátva a következők: biztonsági megvilágítás (tűzveszély esetén), a minimális megvilágítás a pályán levő emberek kiürítésére, a belső tűzcsapok kivilágítása (zárt területeken), jelző ás tűzjelző rendszerek, tűzoltó szobák kivilágítása valamint az elektromos tűzoltó szivattyuk kivilágítása.

Stadionok kivilágítása oszlopokra szerelt reflektor akkumlátorokról történik, és abban az esetben ha ez előnyős a lelátók ereszéről. A kivilágítás minden sportág játszófelületét előtérbe kell helyezze.
Az oszlopok a lelátőkon kivül kell elhelyezkedjenek 10-15° a kapuk előtt.
Futball és rugby stadionoknál az oszlopok minimum 20 méter magasak kell legyenek és 10 méterre az éríntő vonaltól.
Atlétika esetén elégséges a futball pálya kivilágítása. A kanyarokban megnövelik a reflektorok számát az ott elhelyezkedő oszlopokon.
20 m belső térre – 25 méter külső térre és négy 15 méteres oszlop. Baseball esetén 4 darab 20 méteres oszlop.

2. Rádióforgalmazási berendezések
A sport pályák egy hangosítási közponntal vannak ellátva, amely kell tartalmazza mindazokat a kellékeket amelyekkel a játékosokat az öltözőkbe hívhtják vagy a nézőkhöz szólhatnak, játékosok pályára engedése, valamint zene lejátszás szünet esetében.
Előírják a megfelelő helyet a hangosításnak.
A hangfalakat egyenlő részre helyezik, úgy hogy a teljes játszóterületet foglalja magába, ne okozzon visszhangot és ne zavarja a nézők látását

3. Optikai jelzőeszközök szerelése
Azokon a stadionokon ahol éjszakai versenyek is helyet kapnak, szükséges van egy jól látható kijelző táblára. Atlétika esetében ezek szükségesek a versenyzől és az eredmények nyomon követésében és rögzítésében az MTS konzultálásával. (határok, ugrások, időmérés, ellenőrzőpontok)

4. Vízellátás
A víz ellátást a STAS 1478, STAS 1343 és a 19 normatív alapján határozzák meg. A cél víz ellátását a környéken levő víz forrásböl biztosítják.

Abban az esetbe hogyha a közösségi rendszer ezt nem tudja ellátni (a vízgazdálkodási vállalat előírásai szerint), saját rendszert kell biztosítani. (mely kutatk használata).

Együttmükődést is lehet létrehozni a területen levő fogyasztó egységekkel.

Abban az esetbe hogyha a közösségi rendszer ezt nem tudja ellátni (a vízgazdálkodási vállalat előírásai szerint), saját rendszert kell biztosítani. (mely kutak használata).

A vízellátást elosztó rendszerrel is meg lehet valosíítani, tűzoltásra és tehnologiai forrásrokra használt víz, azzal a feltétellel, hogy ahol a mellékletekben szükség van ivóvízre (kivéve a beltéri tűzcsapok használatánál) azt biztosítani kell.

5. Sport pályák vízelvezetése
Minden sport pálya vízelvezeztő rendszerrel van ellátva a cspadék vízek elterelésére pontosan azért hogy a megrendezett sport események, edzések optimális körülményekben történjen még eső esetében is.
A vízelvezető megoldás a beszivárgó víz ellen speciális felmérések után jön létre. Ezeket a rendszereket szakemberek végezhetik el. Nem javasolt ezeknek a rendszereknek a túlzott használata mivel nagy költségekkel jár.

70×70 cm, egyenlő távolságra egymástól. A kutak mélsége egyenlő kell legyen a víhatlan réteg vastagságával, valamint az ezek közötti távolságokat a réteg vízhatlanságának és a víz mennység fügvényében alkalmazzák. Ezeket a kutakat kövekkel, kavicsokkal és homokkal töltik meg és a pályát a kutak felé döltik.Az utolső ballaszt rétegre helyezik a gyepes réteget vagy az atlétikai pályát. Azoknak a pályáknak amelyek agyag rétegre vannak helyezve, amelynek vastagsága 1,50m alatt van, mély vizelvezető megoldást igényel. Ez a rendszer 60×60 cm-es gyüjtő kutakból áll.

6. Fütő redszer
A fütő testek öntötvas kaloriferekbőll, acél kaloriferekből, konvektorokból állnak vagy alacsony nyomású gőzből (0,5 – 70°C, vagy 95). A használt területeket a stadionokban füteni kell fagyos idők esetében, annak függvényében hogy a terület mennyi hőforrással rendelkezdik, a fütést meleg vízzel is végezhetjük (90 °)
Abban az esetben ha a zonában nincs hőforrás, egy saját központi fütést kell alkalmazni.
Hogyha kicsi hely szorul melegítésre elektromos fütést is alkalmazhatunk. A fütő rendszer tervezése és kivitelezése a STAT 1907, STAS 1797, I 13 es I 16 nomrativok előírásainak meg kell feleljen valamint a P.S.I előírásainak, amelyek a dokumnetáció megszerkesztésekor érvényesek voltak.

7. Szellőzés és/vagy lágkondicionáló rendszerek
A stadionok és a sport komplexumok közösségi területének egyes helyein szükség lehet szellőzési vagy légkondicionálási rendszerekre.
A mehanikus szellőzésre azok a helyek szorulnak ahol nincs lehetőség természetes szellőzésre vagy ahol szagos, káros anyagokat bocsátanak ki, olyan nagy mennyiségekben, hogy természetes szellőzéssel ezt nem lehetne kiküszöbölni.
A mehanikus szellőzési rendszerek tervezése és kivitelezése figyelembe kell vegye a STAS 1238, 4836, 6648 és az I5 normativ előirásainak.

****** Cikk kivonva a Rend. 1995 13.12.2002 műszaki előírások jóváhagyásáról „normatív tervezési sportpályák és stadionok (alapvető funkcionális egység) a 10-1995 követelmények tekintetében” indikatív NP 066-01